ATi Radeon2 és ATi útiterv
Intel Itanium rajt - sokadszorra
Intel: még 55 tüske a boldogság?..
Chipgyártók virágzása: bérbe adnak
VIA-Intel: adok-kapok (de mit?..)
Hercules: hivatalos start
Foster gondok - tok ok..
Rambus-Infineon: 0-1
Erőszakjáték - nem öl, és nem is butít?..
VIA: a végleges kibugozásra még várni kell..
"Red on Blue" - sajátos szerverzió..
Photoshop: "SSE on"
Új PLUSABIT béta site !!!
Creative: back 2 the business..
Iwill: lap a Foster alá - kis késéssel
AMD: meghalt a király, de az új király sirály.. :)
Intel-VIA: homályos licenckilátások
AMD: béranyaság CPU-khoz?..
Pentium 4: kevesek kiváltsága?
GeForce 3: szilícium aranyárban..
Előny az adogatónál..
Kingston: RAM-ok csúcsa
Trident: nagy fába fejszét
Iwill prömier - tovább az ALi-s úton..
Pentium 4 - még olcsóbban
Intel: a Tualatin (negyed)évet halaszt?
STM, NVIDIA: egy igen, egy nem..
Kyro II és a GeForce3 - érdekes találkozás
SiS - mi minden áron..
AMD Athlon 1.4GHz és árcsökkentés
 
19 colos monitorok összehasonlítása - 1. rész

(2001.03.11.)

 

Most induló cikksorozatunkban a hazai piacon kapható, legelterjedtebb 19 colos monitorokat vesszük szemügyre. Az árak fokozatos csökkenése miatt ezek a modellek lassan mindenki számára elérhetőek lesznek, és az sem elképzelhetetlen, hogy egy-két éven belül átveszik a főszerepet a 17 colos típusoktól. Tesztünkben - a vásárlás előtti döntést megkönnyítendő - a műszaki adatok ismertetése mellett részletes pontozási rendszert alkalmaztunk, amely kihangsúlyozza az egyes modellek erősségeit és gyengéit. Erre azért van szükség, mert - mint az hamarosan kiderül - a puszta számadatok és a tényleges minőség között igen gyenge összefüggés van.

A 19"-es készülékek átmenetet képeznek a kommersz és a profi kategória között, ezért az egyes típusok között meglehetősen nagy különbségek fedezhetők fel. Az ár és a nyújtott szolgáltatások alapján a résztvevőket három csoportba osztottuk. Az egyes kategóriák vizsgálatakor más és más szempontok kerülnek előtérbe, ezért már az elején szeretnénk leszögezni, hogy bár az általunk alkalmazott pontozási rendszer közös, csak az azonos csoportba tartozó monitorok összehasonlítására alkalmas. Nincs semmi értelme például egy irodai példányt egy high-end készülékkel összehasonlítani, hiszen teljesen különböző réteget céloznak meg, eltérő elvárásoknak kell megfelelniük.
 

A kategóriák

Irodai monitorok

A legolcsóbb szegmensbe az irodába szánt készülékek tartoznak, amelyek az általánosnak számító 17 colos típusoktól csak méretükben különböznek. Ezeket a monitorokat elsősorban szövegszerkesztésre és egyéb irodai feladatokra használják, ezért a velük szemben támasztott követelmények is speciálisak. Elengedhetetlen a megfelelő képélesség és - a világos háttér miatt - a magas (minimum 85 hertz-es) képismétlési frekvencia, hiszen a homályos vagy vibráló kép nagyon fárasztja a szemet, hosszabb használat esetén fejfájást is okozhat. A képélesség alapvető feltétele a hibátlan konvergencia és fókusz. Előbbi hiányában a képernyő szélén a színek szétcsúsznak, így például a fekete betűknek igen zavaró, kék vagy piros árnyéka lesz. Hibás fókuszálás esetén a képélesség nem egyenletes, a sarkok felé általában fokozatosan egyre homályosabb lesz.

Nem tartozik viszont a legfontosabb szempontok közé a képgeometria vagy a színhűség, hiszen az irodai használat során általában homogén (fehér) háttér előtt dolgozunk. Szintén mellékes az elérhető maximális felbontás, 1024x768, esetleg 1280x1024 bőven elég, feltéve, hogy a képfrissítés kellően magas. A modern 19 colos monitorok kivétel nélkül 95 kHz feletti sorfrekvenciával rendelkeznek, ezért még 1280x1024-ben is képesek 85 Hz-es frissítésre.

A fent említett szempontoknak megfelelően az irodai monitorok hagyományos, domború felszínű képcsővel készülnek, az elektronsugarak fókuszálását lyukmaszk végzi. Paramétereik átlagosak, ezért áruk is alacsonyan tartható.

Középkategória

Egy osztállyal feljebb találjuk az általános célú 19"-es típusokat, amelyek az irodai feladatokon kívül egyéb célokra (képszerkesztés, játék, DVD filmek nézegetése, esetleg profibb tervezési feladatok) is használhatók. Az éles és villódzásmentes kép mellett itt már fontos szempont a megfelelő színvisszaadás és - különösen képszerkesztéshez, CAD tervezéshez - a hibátlan geometria. Ezért egyre több monitor készül az élesebb képet és szebb színeket lehetővé tevő trinitron képcsövekkel, a sík képfelszínnek köszönhetően pedig a geometriai torzítások is kiküszöbölhetőek - elvileg.

A Trinitron képcső a Sony cég találmánya. Lényege, hogy a három elektronágyú a hagyományos delta elrendezés helyett egy egyenes mentén helyezkedik el, a sugarakat pedig lyukmaszk helyett résmaszk fókuszálja. További előny, hogy a képcső felszíne gömb helyett hengerpalást, tehát csak vízszintes görbülete van, így a környezet fényei kevésbé tükröződnek benne vissza. (Időközben más cégek is megjelentek a maguk hasonló megoldásaival, így mára a trinitron a köznyelvben a résmaszkos képcsövek gyűjtőnevévé vált.) A fejlődés következő lépcsőjeként - az egyre nagyobb görbületi sugárnak köszönhetően - a megjelentek a belül hengerfelszínű, de kívül már sík képernyők, tesztünkben is ilyenek szerepelnek. A legmodernebb monitoroknak már a belső képfelszíne is sík (pl. LG 915FT), ezáltal geometriájuk az LCD-panelekével vetekszik. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a sík képernyő hátrányait (vannak!), ezekre később visszatérünk.

High-end típusok

A felső kategóriába a profi CAD és DTP monitorok tartoznak. Ezekre a típusokra a magas (1600x1200 és feletti) felbontásokban is tiszta kép, kifogástalan geometria és színhűség, nomeg az ennek megfelelő árszint jellemző.
 

Fizikai paraméterek - mire figyeljünk?

Mielőtt rátérnénk az eredmények ismertetésére, ejtsünk szót a táblázatban szereplő műszaki adatok jelentéséről, fontosságáról:

  • Látható képméret: annak a képnek az átellenes sarkai között mért távolság, amely még éppen megjeleníthető a monitoron anélkül, hogy a szélei vagy sarkai lelógnának a képernyőről. Ez az érték - a monitorkeret takarása és egyéb okok miatt - mindig kisebb a képcső átlójának méreténél, így a 19 colos monitorokat helyesebb volna 18 colosoknak nevezni. Az értékek az összes tesztalanynál közel azonosak, ezért nem is szerepelnek a pontozásban.

  • Maximális horizontális frissítési frekvencia (Max. HF vagy sorfrekvencia): a képcső vízszintes eltérítő elektronikájának jellemzője. Megadja, hogy a monitoron másodpercenként hány sor jeleníthető meg (azaz hányszor tudja a képernyőt az elektronsugár vízszintes irányban végigpásztázni). Értéke a 19"-os kategóriában legalább 95 kHz, drágább modelleknél 100 kHz feletti. Alapvetően a sorfrekvencia határozza meg a másodpercenként megjeleníthető képek számát. Az összefüggés nagyjából a következő: adott felbontáshoz (pl. 1024x768) tartozó sorok számával (itt 768) elosztva a sorfrekvenciát (pl. 95 kHz = 95000 Hz), egy értéket kapunk (123.7 Hz), amelyből 5%-ot levonva (szinkronizáció ill. elektronsugár visszafutási ideje) megkapjuk a felbontásban elérhető maximális képfrissítést (117.5 Hz). Ez minél nagyobb, annál jobb.

  • Maximális vertikális frissítési frekvencia (Max. VF vagy képfrekvencia): a függőleges eltérítés mérőszáma, megadja a másodpercenként megjeleníthető képek maximális számát. Jelentősége csekély, hiszen - mint a fenti számításból is látható - általában a sorfrekvencia a szűk keresztmetszet, a képfrekvencia csak nagyon kis felbontásokban (pl. 640x480) lehet korlátozó tényező. Ráadásul a maximális (160-180 Hz-es) képfrekvenciát különböző okokból nem is ajánlatos kihasználni (lásd lejjebb).

  • Maximális felbontás/frissítés: a gyártó által megadott legnagyobb felbontás és az ahhoz tartozó legnagyobb képfrissítési frekvencia. Ez az érték csak névleges. Általában be lehet állítani ennél nagyobb felbontást is kisebb frekvencián (pl. 95 kHz-es HF esetén 1600x1200/75 Hz helyett 1920x1440/60 Hz), ha a max. sorfrekvencia elegendő. Mivel a legtöbb monitor a gyárilag legnagyobb felbontásban már nem ad elfogadható képet, az adatnak nincs nagy jelentősége.

  • Ajánlott felbontás/frissítés: a gyártó által ajánlott felbontás a lehető legnagyobb képfrissítéssel. A 19"-es kategóriában ez általánosan 1280x1024-es felbontást jelent. A profibb monitorok ezt 100 Hz feletti frissítésekkel is képesek megjeleníteni.

  • Maszk típusa: az elektronsugarak fókuszálását végző maszk (a képernyő belső felszíne elé felfüggesztett finom fémháló) nyílásainak alakjától függően megkülönböztetünk lyukmaszkot (hagyományos képcsövek) és résmaszkot (trinitron képcsövek). A résmaszk élesebb képet eredményez, de a pontos konvergencia eléréséhez különböző trükkök szükségesek - tapasztalatunk szerint az átlagos lyukmaszkos képcsővek konvergenciája pontosabb az átlagos résmaszkosokénál.


Lyukmaszk

Résmaszk (LG Flatron)
  • Maszk finomsága: lyukmaszk esetén a szomszédos lyukak, résmaszk esetén a rések (középvonalainak) távolsága. Minél kisebb, annál nagyobb felbontás jeleníthető meg tisztán. Az értékből kiszámolható a maszk felbontása. Például 364 mm (egy átlagos 19"-es képernyő szélessége) osztva 0.25 mm-rel (rések távolsága átlagos résmaszkos monitoron) megadja a képernyő fizikai felbontását: az eredmény 1456, tehát kb. ennyi oszlopból áll a kép. Látható, hogy egy átlagos résmaszkos 19"-es monitoron emiatt nem néznek ki jól az ennél nagyobb oszlopszámú felbontások (pl. 1600x1200). Lyukmaszk esetén a számítás kissé bonyolultabb, az itt megadott távolság (dot pitch) ugyanis átlós irányban van mérve. A vízszintes képponttávolság a dot pitch 0.866-szorosa. (Aszimmetrikus lyukmaszkú monitor esetén (pl. Philips 109S) ismerni kell a függőleges és vízszintes képpontsűrűség arányát is, a számítás módszerére - annak összetettsége miatt - itt nem térünk ki.)

  • Képernyő felszíne: mivel a hengerpalást felszínű trinitron képcsöveket teljesen felváltották a sík felületűek, a piac kétszereplőssé egyszerűsödött: vannak hagyományos gömb felszínű monitorok (olcsó kategória) és vannak a síkképernyősök. Ez utóbbi csoportba soroltuk a belül henger, de kívül sík felületű megjelenítőket is (pl. Sony CPD G400). A sík monitorok természetesen jobbak és drágábbak, bár van néhány hátrányuk is. Ezek egyik oka, hogy míg a gömb alakú képcsőben az elektronsugár minden pixelig többé-kevésbé azonos utat tett meg, a sík képernyő sarkai messzebb vannak, mint a közepe, emiatt a fókuszálás problematikusabb. A széleken ráadásul a sugarak beesési szöge nagy, ezáltal csökken a fényerő és romlik a konvergencia. A hátrányok enyhítésére a gyártók különböző trükköket vetnek be, az egyenletes fényerősséget például a szélek felé egyre szélesebb résekből álló maszkkal biztosítják (pl. Dell UltraScan P991, ahol a maszkfelbontás két értéke a kép közepére ill. széleire vonatkozik).

  • Tömeg: kissé túlértékelt szempont. Mivel a monitorokat ritkán kell áthelyezni, a tömeg szerepe elhanyagolható. Irodai típusoknál - az egyszerűbb felépítés miatt - kisebb, a komoly síkképcsöves példányok nehezebbek.

  • Méretek: a tömeghez hasonlóan csak marginális szerepe van. A legfontosabb szempont a monitor mélysége, ettől függ, hogy mennyi hely marad előtte a billentyűzetnek, egérnek, stb. A rövid képcső azonban torzabb geometriát eredményez.

  • Csatoló: minden monitor rendelkezik a hagyományos D-Sub (VGA) bemenettel. A profi célra szánt eszközökön BNC csatlakozót (külön R-G-B komponensek, vízszintes és függőleges szinkronjel) is találunk, amelynek használatával jobb képminőség érhető el. Egyes típusokat felszerelték USB bemenettel is, ezáltal USB-elosztóként szolgálhatnak különböző perifériák (egér, billentyűzet, szkenner, stb.) számára, másrészt a gépről szoftveresen állíthatók az egyébként az OSD-ből elérhető paraméterek.

  • Tanúsítványok: a tesztben szereplő összes típus megfelel a jelenlegi legszigorúbb, TCO '99 jelű szabványnak, amely a sugárzásra, fogyasztásra, sleep-üzemmódok paramétereire tartalmaz előírásokat. Fontos azonban tudnunk a TCO szabvány két nagy hiányosságáról: csak 85 Hz-es képfrissítés mellett rögzíti a káros sugárzások maximális mértékét, és csak a monitor előtt bizonyos távolságra. Ezért a képernyő mellett vagy mögött egyáltalán nem garantált a sugárzások elleni védelem, itt tehát nem ajánlott huzamosabb ideig tartózkodni (gyakori hiba, hogy irodákban az asztal két átellenes felén ketten dolgoznak - ekkor semmit sem ér a monitorra ragasztott TCO '99 matrica). A másik "buktató" a 85 Hz-ben rejlik: a modern monitorok kis felbontásokban bőven 100 Hz felett is képesek működni, a Windows VGA-driverének "Optimal" beállítása pedig az elérhető legnagyobb frekvenciával engedi üzemelni őket. Ezért például játék közben, 800x600/140 Hz-nél megintcsak védtelenek vagyunk - ajánlott tehát a frissítés értékét "Optimal"-ról legfeljebb 100 Hz-re állítani, ezáltal a monitor fogyasztása is csökken.

 
Vizsgálati szempontok

Tesztünkben nem laboratóriumi, hanem valós körülmények között vizsgáltuk a monitorokat. Mivel az itt bemutatott készülékek zöme otthoni vagy irodai felhasználásra készült, a hardver- és tesztkörnyezet is szándékoltan átlagos. Vizsgálódásainkat jól bevilágított, elektromágneses zajoktól nem mentes helyiségben végeztük. Így ugyan rosszabb eredményeket kapunk, mint laboratóriumban, ezek mégis közelebb állnak az irodai/otthoni feltételekhez, ahol a neonvilágítás miatt fakó színeket, a monitor mellé helyezett rádió, számítógép és egyéb elektromos zajforrások miatt bizonytalanabb képet kapunk.

A teszthez használt hardver is megfelel a hazai átlagnak, az nVidia TNT2 chippel szerelt kártya az egyik legelterjedtebbnek számít. Egyes high-end típusokat megvizsgáltunk egy Matrox G400-as grafikus kártyával is, amellyel kismértékben jobb eredményeket kaptunk, az összehasonlítás és pontozás alapjául azonban - az átlagossági elv jegyében - a TNT2-es kártya szolgált.

Az irodai monitorok színhőmérsékletét 9300 K-re állítottuk, az általános célú képernyőket megvizsgáltuk 6500 K-en is. A képminőség vizsgálatát a gyártók által ajánlott felbontásban és frissítésnél, a Nokia Monitor Tester nevű programmal végeztük. Ebben különböző tesztábrákon nyílik mód a kép élességének, geometriájának, konvergenciájának vizsgálatára, a színtelítettség, színegyenletesség, moaré és egyéb jelenségek megfigyelésére.

A pontozási szempontok és mindaz, amit vásárláskor ajánlott megvizsgálni:

  • Képélesség: a legfontosabb szempont, elengedhetetlen a gondtalan használathoz. Hiába tökéletes az összes többi paraméter, az életlen kép a legrövidebb levélírást is tortúrává változtathatja. Pontozásunkban ötszörös súllyal szerepel. A jó képélességű monitoron a szövegek tisztán olvashatók, a szomszédos pixelek jól láthatóan elkülönülnek egymástól, sőt, az egyes pixelek szabad szemmel is láthatók. Amire figyelni kell:

    • Olcsóbb típusokon általános jelenség, hogy a képélesség nagyban függ a használt felbontástól és frissítéstől: mindkettő minél kisebb, annál élesebb képet kapunk. A monitort ezért a leggyakrabban használt módban (általában 1280x1024/85 Hz) kell kipróbálni.

    • A kép élességének a széleken és a sarkokban is olyannak kell lennie, mint középen. Állítható fókuszú monitorokon (a kisebb középső élességért cserébe) megtalálható az optimális beállítás.

    • A legtöbb monitoron csökkenthető/kiküszöbölhető a moaré jelenség (fizikai és logikai pontmátrix eltéréséből származó interferenciakép). Ez azonban a képélesség romlásával jár, ezért a moarét soha ne olyan kép előtt állítsuk, ahol a legfeltűnőbb, hanem pl. szöveggel teleírt ablakok előtt, így a képélesség esetleges romlását is időben észrevesszük.

  • Konvergencia: amennyiben a három elektronsugár nem teljesen egy pontra esik, konvergenciahibáról beszélünk. A fehér pixelek ilyenkor "szétfolynak", piros és kék árnyékuk lesz. Ez különösen szövegszerkesztéskor zavaró. Igényesebb monitorokon a konvergenica állítható (általában két (vízszintes és függőleges) irányban), de előfordulhat, hogy még a legjobb beállítás mellett is marad némi konvergenciahiba a kép sarkaiban.

    • Vásárláskor lehetőleg olyan típust válasszunk, amelynek konvergenciája állítható. Mivel a konvergencia az egyes monitorok egyedi tulajdonsága, a vásárlásra kiszemelt típust mindenképpen vizsgáljuk meg működés közben. Tudni kell viszont, hogy még a legjobb készülékek konvergenciája sem tökéletes, ezért a sarkokban fellelhető minimális konvergenciahiba még nem jelenti azt, hogy a monitor ne lenne gond nélkül használható.

  • Képgeometria: elsősorban a CAD-alkalmazásokban fontos szempont, hogy a monitoron megjelenő kép torzulása minél kisebb legyen, a körök köröknek, az egyenesek egyeneseknek látsszanak. Itt egyértelmű a sík képcsöves megjelenítők előnye.

    • Minden modern monitornál elvárható, hogy a legalapvetőbb geometriai beállítások (vízszintes és függőleges méret, pozíció és egyenletesség (linearity), hordó-, trapéz-, paralelogramma-, C-, S- és homokóratorzítás, képforgatás, esetleg sarkok geometriája) az OSD-menüben beállíthatók legyenek.

    • Gyakori geometriai hiba, hogy a kép alsó és felső éle nem párhuzamos. Ha ez zavaró mértékű, válasszunk másik monitort, az állítgatásokkal ugyanis csak a kép függőleges éleit tudjuk változtatni.

  • Színek: meglehetősen szubjektív, ugyanakkor nagyon fontos szempont. Itt értékeltük a képernyőn megjelenő színek teltségét, tónusát, egyensúlyát, valamint a színhőmérséklet állíthatóságát. Ez utóbbi a minőségi termékeken igen kis lépésekben (max. 100 kelvinenként) állítható, így a mindenkori fényviszonyokhoz hangolhatjuk a monitor színeit.

    • Lehetőleg olyan monitort válasszunk, ahol a színhőmérsékleten kívül az egyes összetevők (piros, zöld, kék) aránya is állítható. Az optimális kép ugyanis csak a fényerő, kontraszt, színhőmérséklet és -egyensúly együttes változtatásával található meg.

  • Színek egyenletessége (purity): a színek tónusának, intenzitásának a képernyő teljes felületén egyenletesnek kell lennie. Előny, ha a tónus az OSD-ben sarkonként állítható.

  • Tükröződés: a helyiség berendezésének, a lámpáknak, ablakoknak nem szabad zavaró módon tükröződniük a képernyőn. A gyártók ezért tükröződésgátló bevonattal látják el termékeiket (amelyek az elektrosztatikus feltöltődés ellen is védenek). Ebből a szempontból is a sík képcsöves monitorok a jobbak.

  • Ergonómia, OSD: itt értékeltük az OSD menü kezelhetőségét, az állítható funkciók számát és általában az egész készülék használhatóságát (ki/bekapcsolás, megfelelő szög/pozíció beállíthatósága, működési zajok, stb.).

  • Design, felépítés: ebben a pontban a monitor esztétikai megjelenése és felépítésének praktikuma játszott szerepet. Értékeltük az ízléses kivitelt, a kis mélységet, a kezelőszervek elhelyezését.

  • Leírás, ellátottság: itt pontoztuk a monitorhoz kapott (vagy nem kapott) kézikönyv információtartalmát, kezelhetőségét, valamint az egyéb kiegészítőket (kábelek, driver flopi/CD, stb.).

 
Pontozás

A monitorokat kilenc szempont alapján, 10-es skálán pontoztuk, majd az összpontszámot az egyes részeredmények súlyozott összegeként kaptuk. Legnagyobb, ötszörös súllyal a legfontosabb szempont, a képélesség szerepelt. Fontos szempont volt a geometria (3x) és a színek (4x) is, a rájuk adott pontszám is nagymértékben befolyásolta a végeredményt. Közepes súllyal szerepelt az összegben a konvergencia (2x) és az ergonómia (2x), míg a többi szempontot egyszeres súllyal vettük figyelembe.

A pontozással a készülékek által nyújtott teljesítményt és szolgáltatásokat minősítettük, az összpontszám tehát árfüggetlen értékelést jelent. Az árat a végeredménnyel elosztva kapunk egy mérőszámot (egy elért pont ára), amely az ár/teljesítmény arány mérésére szolgál. Minél kisebb ez az érték, annál jobb vételnek számít az adott modell (ez persze megint csak kategóriákon belül lehet összehasonlítási alap). Mivel a különböző kereskedésekben fellelhető fogyasztói árak között meglehetősen nagy szórás tapasztalható, az általunk feltüntetett érték csak tájékoztató jellegű.

Az osztályzatok megítélésekor meglehetős szigorral jártunk el annak érdekében, hogy még a legjobb monitorok közötti csekély különbségek is hangsúlyt kapjanak. A legkisebb hiba vagy bizonytalanság is pontlevonással járt, emiatt már a 7-es pontszám is jónak számít, 9-est vagy 10-est nagyon ritkán adtunk. A különleges szigor miatt a tesztben szereplő legjobb monitor is "mindössze" 159 pontot ért el a lehetséges 200-ból. Ez nem jelenti azt, hogy a tesztelt monitorok legfeljebb közepes színvonalúak lennének, sőt. Benyomásaink alapján a 130 feletti összpontszámot elért modellek már jónak számítanak, 150 pont pedig kiváló eredményt jelent.

A pontok alapján az egyes monitorokat - az értékelés tömör összefoglalására - csillagokkal minősítettük. A legrosszabb az egy-, legjobb az ötcsillagos érték. 90 alatti összpontszámra egy csillag járt, 90-109 pontért kettő, 110-129 pontért három, 130-149-ért négy, végül 150 vagy nagyobb összpontszámért öt csillag. Bár ez a fajta minősítés kiválóan alkalmas az adott készülék általános színvonalának jelzésére, két monitor összehasonlításakor hamis képet sugallhat (például a teszben szereplő két négycsillagos modell, a Belinea 106060 és a Dell UltraScan P991 között jóval nagyobb a különbség, mint a 106060-as és az (ötcsillagos) 106080-as Belinea között).

 
Eredmények

Gyártó
Típus
Belinea
106060
Belinea
106080
CTX
VL950T
Dell
UltraScan P991
Forgalmazó Enternet 2001 Enternet 2001 RCE Kft. HumanSoft
Műszaki adatok:
Látható képméret 456 mm (17.95") 456 mm (17.95") 454 mm (17.87") 456 mm (17.95")
Maximális HF 95 kHz 110 kHz 95 kHz 107 kHz
Maximális VF 160 Hz 160 Hz 160 Hz 120 Hz
Maximális felbontás/frissítés 1600x1200 75Hz 1920x1440 70Hz 1600x1200 75Hz 1600x1200 85Hz
Ajánlott felbontás/frissítés 1280x1024 85Hz 1280x1024 100Hz 1280x1024 85Hz 1280x1024 100Hz
Maszk típusa lyukmaszk résmaszk lyukmaszk résmaszk
Maszk finomsága 0.26 mm 0.26 mm 0.26 mm 0.24-0.25 mm
Képernyő felszíne gömb sík gömb sík
Tömeg 23.5 kg 23.5 kg 19.5 kg 25.8 kg
Méretek (sz x mag x mély, mm) 451 x 458 x 466 456 x 464 x 463 460 x 454 x 456 463 x 449 x 463
Csatoló D-Sub, BNC D-Sub, BNC D-Sub D-Sub
Tanúsítványok TCO '99 TCO '99 TCO '99 TCO '99
Értékelés:
Képélesség (5x) 8 8 4 6
Konvergencia (2x) 9 9 9 2
Képgeometria (3x) 8 9 8 7
Színek (4x) 6 6 7 9
Színek egyenletessége (1x) 10 7 8 6
Tükröződés (1x) 5 6 6 7
Ergonómia, OSD (2x) 6 7 6 8
Design, felépítés (1x) 5 6 6 3
Leírás, ellátottság (1x) 9 9 3 8
SÚLYOZOTT ÖSSZPONTSZÁM 147 151 125 131
Nettó ár (Ft) 125 000 150 000 95 000 225 000
Egy pont ára (Ft) 850 993 760 1718


Tesztünkben összesen 20 monitort vizsgáltunk meg, az eredményeket márkanév szerinti betűrendben ismertetjük. Lássuk az első négy versenyző szereplését!

 
Belinea 106060

A 106060-as a Belinea-tól megszokott igényes csomagolásban, 15 nyelvű leírás kíséretében érkezett. A 19 colos kategória alsó szegmensében, az irodába szánt monitorok között foglal helyet, ennek megfelelően képfelszíne domború és az elektronsugarak fókuszálását lyukmaszk végzi. Fizikai paraméterei is átlagosak: 95 kHz-es sorfrekvencia, 1600x1200 maximális felbontás és 0.26 mm-es képponttávolság jellemzik.

A Belinea 106060 képminősége erős közepes. A kissé fakó színeket kompenzálja a remek geometria és konvergencia, amelyeknek köszönhetően a sarkokban is pont olyan jól olvasható, mint a középső területen. Egy irodában ez fontosabb is, mint az élénk és telt színek. Nagyobb felbontásokban és frissítéseknél a kép kicsit homályosabbá válik, ez azonban nem zavaró.

Az OSD menü átgondolt, viszonylag könnyen kezelhető, és külön dicséretet érdemel a magyarul is tudó, részletes nyomtatott segédlet. A monitoron található egy BNC csatlakozó is, bár ebben a kategóriában erre nincs szükség.

Értékelés:


 
Belinea 106080

Előbb bemutatott versenyzőnk nagytestvére már a sík képcsöves kategóriába tartozik. Műszaki adatai is komolyabbak: az OSD menüben több paraméter állítható, az éles képről résmaszk gondoskodik, a 110 kHz-es maximális vízszintes frissítésnek köszönhetően pedig akár 1920x1440-es felbontásban is használható, bár ekkor be kell érnünk a vibráló, 70 Hz-es képfrissítéssel. Az ajánlott felbontás 1280x1024 100 Hz-en, amelyben még kellően tiszta és éles képet kapunk. A 106060-nál tett megállapításaink (kiváló geometria, ugyanakkor kissé fakó színek) itt is érvényesek. A BNC csatlakozónak köszönhetően profi videokártyákhoz is partner a 106080-as.

Összességét tekintve korrekt monitorral volt dolgunk, amely kiváló képélességének köszönhetően profi tervezési feladatokban is megállja a helyét.

Értékelés:


 
CTX VL950T

Tesztünk egyik legolcsóbb szereplője az elvárásoknak megfelelően teljesített. Az egyetlen D-Sub bemenettel rendelkező, lyukmaszkos, domború képfelszínű CTX monitor a jó konvergencia és geometria kivételével mindenben átlagost nyújt. Képélessége változó: közepes felbontásban megfelelő, nagy felbontásokban viszont zavaró a hirtelen homályossá váló kép, emiatt legfeljebb 1024x768-ban érdemes használni, itt viszont 100 Hz-es képfrissítés mellett is gondtalanul használható. Az irodai rendeltetést jelzi a kissé hiányos, egynyelvű leírás. Az OSD menüben csak a legszükségesebb paraméterek állíthatók (nincs lehetőség a fókusz és a konvergencia állítására, a színhőmérséklet is csak három lépcsőben változtatható), azok viszont meglepő egyszerűséggel.

A CTX erőssége a kiemelkedő ár/teljesítmény arány. Az 100 ezer forintnál is olcsóbb VL950T az irodai kategória élén foglal helyet, a pontversenyben maga mögé utasítva néhány síkképcsöves modellt is.

Értékelés:


 
Dell UltraScan P991

A Dell fizikai paraméterei sokat ígérnek: 107 kHz-es sorfrekvencia, 0.24-0.25 mm-es résmaszk, Sony Trinitron képcső, ezért nem csoda, hogy kiemelkedő szereplést vártunk tőle. Az ellentmondásos eremények azonban kis csalódást okoztak. A remek színekkel szemben ott van a közepes képélesség, az extrém, az állíthatóság ellenére meg nem szüntethető konvergenciahiba és a kissé bizonytalan táp, aminek hatásaként a kép mérete a fényerő függvényében változik. A geometria és a színegyenletesség jobb az átlagosnál, de nem élvonalbeli.

A monitor összeszerelési minősége sem túl meggyőző, ferde, egyenetlen illesztések csúfítják el a komoly kinézetet. Jó pont viszont a leíráshoz adott CD, ami ugyan csak 10 MB-os, de minden fontos információt tartalmaz.

Értékelés:


Cikksorozatunk következő részében a Fujitsu, a Hitachi, a Hyundai és az Iiyama monitorok eredményeiről számolunk be.

(Boty & H'Actor)
 

 

Copyright ©, 2000 by Balog Márton és Szőts Dávid. Minden jog fenntartva!