ATi Radeon2 és ATi útiterv
Intel Itanium rajt - sokadszorra
Intel: még 55 tüske a boldogság?..
Chipgyártók virágzása: bérbe adnak
VIA-Intel: adok-kapok (de mit?..)
Hercules: hivatalos start
Foster gondok - tok ok..
Rambus-Infineon: 0-1
Erőszakjáték - nem öl, és nem is butít?..
VIA: a végleges kibugozásra még várni kell..
"Red on Blue" - sajátos szerverzió..
Photoshop: "SSE on"
Új PLUSABIT béta site !!!
Creative: back 2 the business..
Iwill: lap a Foster alá - kis késéssel
AMD: meghalt a király, de az új király sirály.. :)
Intel-VIA: homályos licenckilátások
AMD: béranyaság CPU-khoz?..
Pentium 4: kevesek kiváltsága?
GeForce 3: szilícium aranyárban..
Előny az adogatónál..
Kingston: RAM-ok csúcsa
Trident: nagy fába fejszét
Iwill prömier - tovább az ALi-s úton..
Pentium 4 - még olcsóbban
Intel: a Tualatin (negyed)évet halaszt?
STM, NVIDIA: egy igen, egy nem..
Kyro II és a GeForce3 - érdekes találkozás
SiS - mi minden áron..
AMD Athlon 1.4GHz és árcsökkentés
 
TYAN TRINITY KT (S2390) - Socket A - VIA KT133

(2000.10.31.)

 

 

Az utóbbi időben gombamód szaporodnak a Socket A-s alaplapok. Az Intel birodalom által vezetett szép, tiszta PC-s világ erősen megingott. A processzorok piacából az AMD jelentős területeket hódított el, az olcsóbb Athlonok sok tekintetben megelőzték az azonos kategóriájú Pentiumokat. Az eddig megdönthetetlennek látszó BX alaplapi chipkészlet erős vára is elesni látszik. Kétségtelen, hogy az i440BX az utóbbi 10 év legjobban sikerült chipkészlete, de napjainkban szolgáltatásai kevésnek bizonyulnak. Persze korai lenne még a temetésre gondolni, de megérett az idő a továbblépésre. Az Intel nem is ült a babérjain, de sajnos a i810, i820 chipset próbálkozásai sorra kudarcot vallottak (bár az OEM kategóriában az i810 jelentős népszerűségre tett szert olcsó, integrált megoldásainak köszönhetően). Nem véletlen tehát, hogy rengeteg gyártó AMD CPU-kat fogadó, a konkurens VIA chipseteit tartalmazó alaplapokat jelentetett meg. Legújabb tesztalanyunk is ennek a fiatal generációnak a tagja, a Tyan egyik legfrissebb terméke, név szerint Trinity KT S2390. Korábbi cikkeink között megtalálható ennek az alaplapnak az elődje, a KX133-as chipsettel rendelkező K7 S2380, amely Slot A tokozású processzorok fogadását teszi lehetővé, szemben eheti tesztalanyunkkal, amely Socket A-s CPU-kat tud kiszolgálni a javított KT133-as chipkészletnek köszönhetően. Mivel ez az alkatrész a legfontosabb összetevője az alaplapnak úgy gondoltuk, egy rövid leírásban ismertetjük a KT133-as jellemzőit.
 

VIA Apollo KT133

A VIA Technologies 2000 júniusában jelentette meg az Apollo KT133-as chipsetet, amely lehetővé tette AMD Socket A-s (Duron 500-750MHz, Thunderbird 700MHz-1GHz+) processzorok kiszolgálását. Ez lényegében az Apollo KX133-as chipset (ami Slot A-s Athlon processzorokat támogatja) átalakítása Socket A-s platformra. Persze a dolog korántsem ilyen egyszerű. A korábbi Tbird-öket kiszolgáló chipseteknek volt egy nagyon súlyos időzítési problémája, amely megbízhatatlanná tette a processzor használatát. A Thunderbird 21 nanosecundumig tartja az adatokat a címbuszon (ez azt jelenti, hogy 21 ns-ig lehet ezeket leolvasni), de a KX133-as 20 ns-ként tudja őket fogadni. Ezzel akkor van probléma, ha a KX133-as leveszi az első adatot és közvetlen utána olvasni akarja a másodikat. Mivel a címbuszon 1 (=21-20) ns-ig még ugyanaz az érték áll, ezért hibás adatot is beolvashat. Ugyan napvilágot láttak olyan BIOS megoldások, amelyek ezt a hibát igyekeztek kiiktatni, de igazi megoldást csak egy új lapka jelenthetett.

A KX133 és a KT133-as is rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amit ma egy ilyen alkatrésztől elvárunk: A 200 MHz-es (100MHz DDR) rendszerbusz, 4x AGP, Ultra ATA 33/66, valamint a PC100/133MHz SDRAM támogatása egészen 2.0 GB-ig, jóllehet ez az alaplap 1.5 GB-nál több memóriával már nem tud megbirkózni (mindkét chipset támogatja az EDO RAM-ot is, bár ez napjainkban már teljesen felesleges, hiszen aki ilyen gépet vásárol, az nem fog hozzá elavult memóriát választani).

A chipset két lapkából áll: South és North Bridge-ből. A "Super" South Bridge rész megegyezik a KX133-aséval (VT82686A), változás csak a "North Bridge" részben fedezhető fel, az eltérő processzortokozás támogatása miatt (ezt a KX133-ban ezt VT8371-nek, a KT133-ban pedig VT8363-nak hívják).

 
North Bridge - VT8363

Ezen az alkatrészen keresztül tartja a kapcsolatot a processzor a memóriával, az AGP és a PCI busszal. A chipnek ehhez a művelethez különböző adatkonverziókat kell végeznie, mert a PCI és az AGP busz csak 32 bit széles, szemben a CPU és a memória 64 bites adatbuszával. Néhány várakoztató funkció beiktatása is szükséges, mivel a processzor be kell hogy várja a lassabb PCI és AGP perifériákat. (A 200 MHz-es FSB-vel szemben az AGP csak 66, a PCI pedig mindössze 33MHz-en ketyeg (ideális esetben), sőt még a 133MHz-es SDRAM is lassabb a rendszerbusznál!) A chip kezeli a PM (Power Management - energiagazdálkodás) funkciókat is, például képes sleep módban a processzor órajelének a szüneteltetésére, vagy a processzorregiszterek memóriába mentésére (Suspend to RAM).
 

South Bridge - VT82C686A

A chipkészlet második tagja a VIA által "Super" South-nak nevezett VT82686A jelű lapka, amely a PCI buszon keresztül csatlakozik a North Bridge-hez. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat a feladatokat, amelyeket ez az IC lát el:

  • "PCI to ISA bridge" átalakítás. Ahogy a fenti ábrán is látható, a processzor nem tudja közvetlenül elérni az ISA perifériákat, mindössze a PCI buszon keresztül. Ennek az eszköznek így az a feladata, hogy a PCI buszon az ISA kártyák számára érkező utasításokat, adatokat az ISA szabványnak megfelelő alakúra gyúrja.
  • IDE merevlemezek (Mode 1,2,3,4, UDMA 33/66) és floppyk kezelése. Ha két hajlékonylemezes meghajtónk is van, az IC képes azok felcserélésére (a: <-> b:).
  • két darab soros, egy párhuzamos (EPP/ECP) és 4 db USB port vezérlése
  • billentyűzetkezelés (normál és PS/2)
  • Flash ROM (BIOS) írása, max. 4MB (természtesen olvasása is)
  • IrDa eszközök kiszolgálása (infraredes csatlakoztatású perifériák)
  • DMA (Direct Memory Access - Közvetlen memória elérés)
  • Plug & Play eszközök támogatása (ennek az eszköznek segítségével tudjuk a perifériáink megszakítás- és DMA-kérelmeit más csatornára/megszakításra átprogramozni.)

A PM támogatás ebbe az IC-be is be van építve. A gép különböző állapotainak megfelelően (doze / sleep / suspend / conserve / standby) kapcsolja ki, illetve be a perifériákat, ezáltal szabályozza számítógépünk energiafelvételét. Ezenkívül képes gépünket megadott időpontban beindítani az RTC (Real Time Clock) segítségével.

A chipbe van integrálva egy AC'97-es szabványra épülő SoundBlaster Pro kompatibilis hangkártya és egy szoftmodem. Az előbbi tudása közepes (két full duplex sztereó csatorna, FM szintetizátor, egy MIDI és két játékport, illetve a digitális kimenet az USB porton), így akinek nincsenek különleges igényei, az nyugodtan használhatja. A modemről ugyanez már nem mondható el, hiszen ez egy szoftver-modem, ami azt jelenti, hogy a processzorral végeztet el számos feladatot (pl. ki és betömörítés), amit egy tisztességes modem maga végez el. Tetejébe saját driver nélkül lehetetlenség életet lehelni belé, hiszen ekkor nincs ki elvégezze ezeket a műveleteket.

A chip lehetővé teszi a processzor és a chipkészlet hőmérsékletének figyelemmel kísérését, illetve a ventillátor sebességének mérését, változtatását (esetleges leállítását standby/sleep módban, persze ehhez megfelelő hűtő kell).
 

Az alaplapról

A tesztpéldány visszafogottan elegáns ruhában érkezett. A dobozból egy floppyt, egy ATA66-os IDE kábelt és mindössze egy lemezt, egy driver CD-t sikerült kibányásznunk. Ezen megtalálható a Via 4-in-1 driver csomagjának több verziója (422 , 420, 419, 417) és az alaplapi AC'97-es audio meghajtója. Nem vagyunk teljesen elégedettek ezzel a kínálattal, hiányoljuk a utility programokat (pl. rendszerfigyelő, BIOS frissítő, illetve egyéb szoftverek). Nagyon elszomorító, hogy egyes alaplapgyártó cégek még nem ismerték fel az igényes mellékelt szoftverek jelentőségét. Gyakorlatilag az alaplapról digitális formában semmilyen segédanyagot nem bocsátottak rendelkezésünkre. Információt csak egy angol nyelvű könyvecskéből meríthettünk. Igaz, az ebben megtalálható hardver installációs és a BIOS konfigurációs rész szinte tökéletesre sikerült, de sajnálatos módon nem találtunk semmiféle utalást a driverek telepítésére!

Az alaplap ATX 2.03 (12" x 8.2") formátumú. Hat darab 32 bites PCI (v2.1) és egy 16 bites ISA slottal rendelkezik. Utóbbi csak akkor használható, ha a mellette lévő PCI sínbe nincs kártya csatlakoztatva. Természetesen megtalálható az 1x/2x/4x-es módban használható AGP (v2.0) sín is. Sajnos csak 3 DIMM foglalatot helyeztek el az alaplapon, amiben összesen 1,5GB-nyi memóriamodult tarthatunk. A hátoldalon hiába kerestük az alaplapi AC'97 audio codec (hangkártya), a MIDI/Game port kivezetéseket, mert ezek csak opcionális szolgáltatások, tehát csak a gyártó tudja őket "működésre bírni", az alaplapra csatlakoztatott kivezetéssel. Létezik olyan alaplapverzió is, amelyben ezek megvannak, de ezért többet is kell fizetni. A Tyan a Trinity KT-vel azonban olyan felhasználókat céloz meg, akik feltehetően nem fognak ilyen integrált hangkártyát használni, inkább a drágább, különálló megoldást választják. A szoftvermodem funkciókat egyáltalán nem használja ki a Tyan. Ez azért bosszantó, mert olyan funkcióért is fizetni kell, amelyet sosem fogunk használni. Viszont "sikerült megtalálni" a PS/2-es billentyűzet és egér kivezetéseket, a soros (1 db) és párhuzamos portot. A manapság szokásosnak mondható 2 USB-t sem spórolták le, sőt, megtoldották még kettővel, bár ezek ismét csak opcionálisak (ezen a verzión nincs).

A szorzó, a processzor és a memória órajele jumperekkel nem állítható, de a BIOS-ban az órajel nagyon finom hangolására van lehetőség (90,95,100MHz-es beállítások és innentől fölfelé 2-3 MHz-ként). Az FSB és a memória órajelét csak együtt változtathatjuk, de be lehet kapcsolni, hogy a memória 33%-kal gyorsabban zakatoljon, mint az FSB (ez a VIA chipset tulajdonsága, nem különleges alaplapi megoldás). Mivel a feszültség állítására nincs lehetőség (ezt az alaplap automatikusan detektálja), ezért tuningolásra csak korlátozottan alkalmas. A gép állapotának változását a BIOS-ban követhetjük nyomon (PC Health Status).
 

A teszt

A tesztkonfiguráció:

  • AMD Duron 600 MHz processzor
  • ASUS V3800 TNT2 M64 32MB SDRAM
  • 128MB PC133 SDRAM
  • Asus 8x DVD-ROM
  • Quantum Fireball Plus LM 20GB (7200 rpm) merevlemez
  • LG Flatron 795FT 17" monitor
  • Windows 98.

Az alaplap beszerelésével, üzembe helyezésével semmi nehézség nem adódott. Az elrendezésével különösebb problémánk nincsen, bár a tápcsatlakozót kicsit nehéz elérni. Meg kell jegyeznünk, hogy életünkben nem láttunk még ekkora kondenzátorokat alaplapon. A beépített hangkártyát sajnos nem tudtuk tesztelni, mert ez az alaplap nem tartalmazta a külső csatlakozókat. Mindent vezérlőt elsőre sikerült feltelepítenünk a VIA 4-in-1 drivercsomagjának 220-as verziója segítségével. A mérésekhez referenciaként egy Soltek SL75-KV alaplapot használtunk, mert ebben is KT133-as a motor. Ennek következtében nemcsak az alaplap, hanem a chipset tulajdonságait is tudtuk tesztelni. Méréseink a CPU sebességét, a memóriaátvitel gyorsaságát, a grafikus teljesítményt és a tuningolhatóságot figyelték.


100 MHz-es FSB és 133MHz-es memória

Az első grafikonon a SiSoft Sandra 2000 Standard eredményei láthatóak. Itt a processzor lebegőpontos (Whetstone) és fixpontos (Dhrystone) műveleti sebességét, a különböző utasításkészletek kihasználását, és az ALU (Aritmetikai logikai egység)/memória és FPU (Lebegőpontos egység vagy Matematikai koprocesszor)/memória átvitel gyorsaságát hasonlíthatjuk össze. (Az utolsó kettő talán egy kis magyarázatra szorul. A processzorban található az FPU és az ALU. Ezek bizonyos prociregisztereket használnak. A Bandwidth, azaz sávszélesség kifejezés a regiszterek és a memória közötti adatáramlás sebességére utal.) Látható, hogy gyakorlatilag nincs különbség a mért értékek között, amiből levonhatjuk a következtetést: egyik alaplap sem akadályozza a proci és memória működését. (Egy rosszmájú megközelítés szerint mindkettő azonos mértékben hátráltat.)

Mérési eredmények: 3D MARK 2000 640x480, tripla buffer
FSB/CPU MEM = FSB Temp. MEM = FSB * 1.33 %
100/600 2818 45 2939 4,3%
103/618 2867 46 2996 4,5%
105/630 2895 46 3028 4,6%
107/642 2921 46 3059 4,7%
110/660 2972 46 3101 4,3%
112/666 3006 47 3130* 4,1%
114/678 3027 47 3155*  
118/708 * 49    
* rendellenes működés vagy lefagyás tapasztalható

Az első táblázat eredményei már sokkal érdekesebbek. Ezek a 3DMark2000-rel készültek, amely a grafikus összteljesítményt pontozza. Látható, hogy a memóriaórajel 33%-os emelése azonos frekvenciájú FSB mellett 4,3-4,7%-os teljesítménynövekedéssel jár. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy 650-es Duron PC100-as memóriával egy Duron 600 + PC133-as konfiguráció erejével egyezik meg. A mérés közben figyeltük a BIOS-ban a proci hőmérsékletét, ami az FSB fokozatos növelésével lineárisan emelkedett 45 fokról 47-re, a Sandra2000 eközben a 78 Celsiust mutatott! 112MHz-es BIOS-beállításnál 111-et, míg 114MHz-nél 113MHz-t jelzett ki az alaplap, ami azt jelenti, hogy az órajelgenerátor kicsit el van csúszva. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy többfajta órajelmérés is létezik. Amikor az FSB-t és a memóriát azonos frekvencián járattuk, a legfelső korlát 114MHz volt, ami 678Mhz-es processzort jelent. Ilyen magas FSB esetén a PCI és AGP sín sebessége is megnő, és ezt a perifériák (pl. grafikus kártya, modem, stb.) már nem feltétlenül bírják, ezért kifagyhat a rendszer – jelen esetben a fagyásért inkább a KT133-as chipset a felelős, ami nem nagyon bírja a 110MHz feletti FSB-ket. Sajnos a szorzót és a feszültséget nem lehet állítani, így nem tudtuk meg, mit bír a proci és mit bír még kiszolgálni az alaplap. Amikor a memóriát +33%-os módban használtuk, akkor a felső korlátot ennek terhelhetősége jelentette. A 147-148-as max. memóriafrekvencia kicsit kevésnek tűnik, nem biztos, hogy csak ennyi tartalékkal rendelkezik, tehát valószínűleg nem elég stabil a memóriakezelés. A legtöbb alaplap BIOS-ában állítható egy különleges sugárzásvédelmi szolgáltatás, az Empty DIMM/PCI ClockGen. Ezt engedélyezve a számítógép működés közben csak akkor ad órajelet a PCI busznak és a DIMM foglalatoknak, ha azokban van eszköz. Ezzel redukálni lehet a kibocsátott elektromágneses sugárzást. Persze a módszernek van hátránya is, sok esetben csökkenti a memória stabilitását, amit itt nem tapasztaltunk, ezért érdemes ezt kihasználni.

3D MARK 2000 640x480, tripla buffer
FSB (MEM = +33%) SOLTEK TYAN %
100 2864 2939 2,6%
103 2906 2996 3,1%
105 2931 3028 3,3%
112 *    
* rendellenes működés vagy lefagyás tapasztalható

A második táblázat egy kicsit szegényesre sikerült, mert a Soltek alaplapon nem lehet az FSB-t annyira finoman állítani, mint társában (105-t után 112MHz jön, amin már fagyott, de itt a szorzó és feszültség is módosítható). A verseny Trinity javára dőlt el 2,6-3,1-3,3%-os előnnyel, ami azt jelenti, hogy kevésbé áll a grafikus kártya és a proci közé, mint a Soltek.

Összességében kicsit magabiztosabbnak találtuk a Tyan termékét azonos beállítások mellett, de ne feledjük el, hogy rengeteg hiányossága van, például nem lehetséges a szorzó- és feszültségállítás, amit a Soltek tud. Ezt a terméket nem az olcsó, integrált alaplapok piacára (pl. OEM) készítették, hanem az otthoni, "nyugodt", igényes felhasználóknak. Tuningbarátoknak inkább a Soltek megoldását javasoljuk a kettő közül. Az alaplap ára a mutatott teljesítmény alapján egy kicsit soknak tűnik: ~39eFt + Áfa (a Soltek ~34e-ért megkapható). Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a KT133 viszonylag új termék, nincs konkurenciája (illetve tegnap óta van, az AMD-760-as chipset személyében) a Socket A-s piacon, plusz ehhez társul még a Tyan név.

(H'Actor, Bazsi)
 

 

Copyright ©, 2000 by Balog Márton és Szőts Dávid. Minden jog fenntartva!