Annak ellenére, hogy mind a mai napig az MSI jegyzi az Intel BX chipset köré épülő egyik legjobb alaplapot (MS-6167), vannak kevésbé sikerült termékei. Ilyen a VIA Apollo Pro Plus chipkészletet hordozó MS-6163VA jelű is.

A Slot 1/Socket 370-es platform még mindig nem adta meg magát a VIA-nak, bár a VIA Apollo Pro 133A jelű set már akár "elég jó" is lehetne, de nem az. Az Intel BX "túl jól" sikerült, a legjobb PIII-as lapok (Asus P3B-F, Epox EP-BX7) mind BX-esek.

Persze ezek a high-end lapok sokkal többe kerülnek, mint a belépő-szintű megoldások, és teljesen más felhasználói réteget céloznak meg. Az Epox imént említett alaplapja pl. képes 66-200MHz-ig az FSB-t egyesével léptetni, amely megoldás, bár már régóta várt rá a piac, még mindig egyedülálló.

Ez az MSI alaplap azonban jóval szerényebb képességekkel bír. A VIA Apollo Pro Plus chipset több mint 1,5 éves, és a VIA-nak is csak egy volt a sok BX-alternatív megoldása közt, és mivel nem a legjobb, manapság már inkább csak por és jótékony homály fedi. Mindezek ellenére a lap természetesen működik, rövid tesztünk során végig stabil volt, és egy szimpla Win98-cal is remekül elboldogult, semmiféle patch-elgetésre nem volt szükség.

PC100-as RAM-jainkat bármely DIMM Slot elfogadta, amely átalakítós/nagy bordás/nagy ventis 366/550MHz-es Celeron processzorunk mellett muszáj is volt, a hűtő egység bőven kitakarta az első két foglalatot.

A lap specifikációi: standard ATX-es kivitel, 66/75/83/100-as FSB, 5 PCI/2 ISA/1 AGP/3 DIMM Slot, Ultra ATA/33-as controller. Természetesen Slot 1-es alaplap, és az MSI időnkénti gyakorlata szerint elég kis méretű.

Azonban furcsa mód nekünk nem sikerült 75MHz-es FSB fölött elindítani. 450MHz-es PII-es teszt processzorunk így csak 300MHz-en volt hajlandó működni, és amúgy 550MHz-es Celeron-unk sem ment 413MHz fölé, bár ezeken az értékeken gond nélkül működtek.

A dolog számunkra rendkívül meglepő volt, hiszen a chipset hivatalosan támogatja a 100MHz-et, és a 83MHz-cel sem szabadott volna, hogy gondja legyen. Mivel többször is "felépítettük" tesztrendszerünk, saját magunk ellenőrzéseképp, és rendre ugyanazt tapasztaltuk, így számunkra egyértelmű, hogy az alaplappal valami nincs rendben, azonban, hogy a chipset hivatalos specifikációinak való meg nem felelés miből adódik, azt nem sikerült kideríteni.

Mivel azonban az Intel még mindig gyárt 66MHz-es FSB-vel működő processzorokat (Celeron/Celeron 2), és mivel a konkurens gyártók sem feledték még a korábbi chipset-ekkel szerelt lapokat (Asus LX/ZX, stb.), az MSI 6163VA lapja csak Celeron processzorokkal párosítva sokaknak jelenthet megfizethető, bár abszolút low-end megoldást.

(keopsz)

F Ö L D E L É S

Már cikkünkben is utaltunk rá, de most kénytelenek vagyunk ismét megtenni: ez a lap régi és valószínűleg maga a gyártó sem gondolta nagyon komolyan. Miért? Az MSI site-ját böngészve sehol sem találtunk a lapról egy árva bekezdést sem, ami annál is furcsább, mert az MS-6163VA-nak két, Intel i440BX chipset-tel szerelt nagytestvére is van (MS-6163, MS-6163Pro), melyekről legalább a BIOS frissítések rovatban megemlékezik a gyártó. Feltehetőleg anno olyannyira erős volt a BX chipset dominanciája az alternatív megoldásokhoz képest, hogy azok akár ennyire is háttérbe szorulhattak.

Ez egyébként egy hatalmas rossz pont az MSI-nek! Ha egy gyártó honlapján csak a legfrissebb alaplapról találunk információt, és az egy évvel ezelőtt megvett, akkor még high-end-nek számító alaplapunk olyan mélyre került a süllyesztőben, hogy a honlapon még az archívumok között sem találjuk (így természetesen BIOS frissítés sincs hozzá), akkor ez számunkra önmagában kizáró ok lehet a vásárlásra. Persze, csak ha ez tendenciózus, egy-két botlást még elnéz az ember.

Tehát hiába rendelkezik az alaplap kívánatos (fogalmazzuk inkább úgy, hogy mai szemmel nézve épp elégséges) tulajdonságokkal, a "neki" pont megfelelő Celeron 2-es processzor például biztosan nem tehető bele, ugyanis a BIOS a processzor mikrokód-frissítése nélkül (ami természetesen az egész BIOS frissítésével együtt jár) könnyen időzítési és egyéb zavarokba kerülhet. Mikrokód-frissítés pedig többnyire minden egyes processzor-, és azon belül is minden különböző sebességtípushoz szükségeltetik. Folytatva a gondolatmenetet, a még nem túl réginek mondható 433, 466, 500 és 533MHz-es Celeron processzorok is kiesnek...

Egyetlen dolog, amit az alaplap mentségére fel tudunk hozni (ez is csak a cikkünkhöz képest pozitívum), az az, hogy a 100MHz-es FSB-nél tapasztalt hibajelenség, miszerint az alaplap el sem indult, valószínűleg áthidalható. Ehhez nem kell mást tennünk, mint leragasztani a processzor (vagy az átalakító, ha PPGA tokozású processzort használunk) B21-es lábát, így a hivatalosan csak 66MHz, valójában 100MHz-es FSB-vel is tökéletesen működő CPU is működhet 100MHz-en. A hiba nem jelentkezik, ha gyárilag is 100MHz-es FSB-jű processzort használunk.

A B21-es láb fontos információt közöl az alaplappal: amennyiben a processzor 66MHz-es FSB-t használ, az átadott logikai érték nonzéró (folyik rajta áram), ellenkező esetben, azaz 100MHz-es FSB-jű processzoroknál logikai nulla (nem folyik áram). Az alaplap ezen információ alapján dönti el többek között az AGP és a PCI busz sebességét, ugyanis azt az FSB-ből származtatja. Az AGP busz órajele 66MHz, a PCI-é 33MHz. 66MHz-es FSB esetén tehát AGP órajel = FSB * 1/1, PCI órajel = FSB * 1/2, míg 100MHz-nél AGP órajel = FSB * 2/3, PCI órajel = FSB * 1/3.

Ezért lehet kritikus, hogy bizonyos alaplapoknál, így ennél is, ne csak a 100MHz-es FSB-t állítsuk be, hanem a B21-es lábat is szigeteljük, ha tuningolt processzort használunk. Természetesen sokkal ésszerűbb lenne a gyártó részéről, hogy amennyiben felajánl egy 100MHz-es FSB-t, az AGP és a PCI órajeleket is ennek megfelelően, és nem pedig a processzor eredeti FSB-jét detektálva állítsa be.

Sajnos nem volt alkalmunk egy hivatalosan is 100MHz-es FSB-vel működő processzorral megerősíteni sejtéseinket, ennek ellenére biztosak vagyunk a leírtakban.

(Parci)