ATi Radeon2 és ATi útiterv
Intel Itanium rajt - sokadszorra
Intel: még 55 tüske a boldogság?..
Chipgyártók virágzása: bérbe adnak
VIA-Intel: adok-kapok (de mit?..)
Hercules: hivatalos start
Foster gondok - tok ok..
Rambus-Infineon: 0-1
Erőszakjáték - nem öl, és nem is butít?..
VIA: a végleges kibugozásra még várni kell..
"Red on Blue" - sajátos szerverzió..
Photoshop: "SSE on"
Új PLUSABIT béta site !!!
Creative: back 2 the business..
Iwill: lap a Foster alá - kis késéssel
AMD: meghalt a király, de az új király sirály.. :)
Intel-VIA: homályos licenckilátások
AMD: béranyaság CPU-khoz?..
Pentium 4: kevesek kiváltsága?
GeForce 3: szilícium aranyárban..
Előny az adogatónál..
Kingston: RAM-ok csúcsa
Trident: nagy fába fejszét
Iwill prömier - tovább az ALi-s úton..
Pentium 4 - még olcsóbban
Intel: a Tualatin (negyed)évet halaszt?
STM, NVIDIA: egy igen, egy nem..
Kyro II és a GeForce3 - érdekes találkozás
SiS - mi minden áron..
AMD Athlon 1.4GHz és árcsökkentés
 
IWILL KV200 - Socket A - VIA KT133

(2001.01.13.)

 
Revilution!

!W!LL KV200

Iwill KV200(-R): ritkaságszámba megy
 

Honnét-hova

Az Iwill majd' 12 éves története igazi sikertörténet. A céget '89 áprilisában jegyzik be, ám ennél pontosabb dátum is rendelkezésünkre áll, hiszen 18-adika szerepel a hivatalos tajvani papírokon. Persze nem ez volt az év eseménye, és ekkor feltehetőleg még senki sem kötött volna fogadásokat a későbbi sikerekre.


"Make things happen"

A cég 10 mérnökkel indul, de az Iwill saját kronológiája szerint az első néhány évben semmi érdemleges nem történik, hacsak az nem, hogy gőzerővel folyik a kutatás & fejlesztés, hiszen enélkül bajosan hozhatták volna ki a világ első VESA buszos SCSI kártyáját, bár ekkor még az Adaptec-kel közösen. Innét indul csak be igazán a gépezet, az Iwill olyan komponensekkel rukkol elő, mind a SIDE (SCSI+IDE) kártyák sorozata, de említhetnénk akár az Iwill sajátos alaplap megoldásait is, bár az alaplapra integrált SCSI vezérlők az első ilyen megvalósítások óta (1994) már nyilván nem bírnak akkora hírértékkel.

Az "SCSI motherboard" címke is az Iwill védjegye, és ha ehhez azt is tudjuk, hogy Ultra Wide SCSI controller-t is Iwill lapon láthatott legelőször a nagyközönség, akkor ez az előbbi label már nem is tűnik olyan nagyképűnek.. De említhetnénk akár az Intel 430FX-es chipset-jét is, amely köré szintén az Iwill épített leggyorsabban lapot (P54TS).

Érdekes módon, az Iwill 10 évig szinte ki sem mozdult a Távol-Keletről, bár ezután rohamos terjeszkedésbe fogtak. Ekkor már 120 fő alkotja a céget, amely előbb Koreában, majd pedig Kínában nyit irodát, és szerzi meg az ISO 9002-es minősítést a termékeire. A következő évben ér el Európába, ahol Németországot szemeli ki főhadiszállásnak, de ugyanebben az évben nyílik a japán kirendeltség is. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a cég immár ISO 9001-es minősítéssel bír.
 

Itt és most

Most 2001-et írunk, de itthon még mindig ritkaságszámba mennek az Iwill lapok, annak ellenére, hogy az Iwill már egy ideje itt van Magyarországon, van importőre, akinek ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy a rendelkezésünkre bocsájtotta ezt a remek lapot.

Ahogy szó volt az imént az Iwill elsőségeiről, úgy említenénk meg kiegészítésképp, hogy az első DDR-es SocketA-s lap is Iwill premier volt nemrég, és sok más gyártó megoldásaival szemben, a KA-266-os egy ideje már hozzáférhető. Hozzánk is rövidesen megérkezik! J


Most először Iwill lapon
 

Iwill KV200: mai lap

Ugyan tesztlapunk is már az 1.1-es verziószámot viselte, sőt, a KT133-as chipset sem mai csirke, mégis úgy véljük, ez a lap még sokáig szolgálja majd a SocketA-s platformot. Azt azonban el kell mondanunk, hogy az Iwill most először tette le (merte letenni?) voksát az AMD mellett: sem az "Irongate", sem pedig a KX133-as VIA chipset-et nem támogatta. Feltehetőleg az Iwill nem engedhette meg magának, hogy kompromisszumokat kössön, hiszen egyik korábbi athlonos chipkészlet sem volt problémamentes. A 133MHz-es FSB-t már ténylegesen támogató, legújabb athlonos/duronos sláger chipset, a KT133A ugyan még nem került fel az Iwill palettájára, azonban csodálkoznánk, ha ez hosszabb távon így maradna.

A KV200-as egyébként pont "jókor" jött, hiszen lehetőségünk volt, kissé persze igazságtalanul, összevetni a Soltek legújabb nagyágyújával, az SL75KAV-X jelű lappal, amely igazán lenyűgöző fícsörlistával bír, bár már KT133A-s alapokon, azaz már egy fiatalabb generáció tagja (a review azonban alapvetően nem ezen két lap összevetéséről szól).


Manapság ezektől jó egy athlonos lap
 

KT133: SocketA-ra termett

A VIA KT133-as chipkészlete végre már nem szorult olyasmi magyarázkodásokra, mint a kissé kínos előzmény, a KX133-as, amely a gyorsabb Athlonokkal már nem bírt el, holmi időzítési problémák miatt. A VT8363-as North Bridge, és a VT82C686A jelű "Super" South Bridge is igazán jó párosításnak bizonyult: előbbi az aszinkron (akár 133MHz-es) memóriaeléréssel, a 100/200MHz DDR-es FSB-vel, a 4x-es AGP-vel; utóbbi a 4db USB és a 2db ATA/66-os csatorna támogatásával, hogy csak a legfontosabb tulajdonságokat említsük.


Kicsit sokat ígér

Az alaplap blokkdiagramja önmagáért beszél, pár elemét azonban mégis megmagyaráznánk. Ez az Iwill lap ugyanis nem bírt IDE-s RAID kontrollerrel (AMI HG80649), tehát itt kicsit sokat ígér a diagram. Van egyébként ennek a lapnak egy nagyobb testvére is, a KV200-R jelű, ahol az "R" utal a RAID vezérlérlőre. Az integrált C-Media CMI-8738-as chip viszont a mi lapunkon is szerepelt. Ez a chip képes 4 hangfalra lekeverni 4+1 csatornát, azaz valami pszeudo-prologic hangot produkál, a chipset-be integrált CODEC-hez (AC97) képest sokkal jobb minőségben. Ide kívánkozik, hogy ez a lap, legnagyobb sajnálatunkra, ebben sem volt teljes értékű, mert nem csomagolták hozzá azt az Opti-link nevű panelt, amelyen 2db optikai csatlakozó (SPDIF in/out) is helyet kapott, és ami igazán nagyvonalú megoldásnak tűnik. Jó kompromisszum lehet ez egy drágább hangkártya ellenében. Az AC97 support-ot érdemes kikapcsolni a BIOS-ban, a C-Media chip használata mellett már semmi szükség rá, és igen komolyan visszafoghatja a rendszert, ha ez mégsem történik meg!


Iwill Opti-link: nagyvonalú megoldás (lenne)
 

156 oldal: egynyelvű-rengeteg

Az alaplap leírása meglepően bőlére eresztett, amelynek persze nem feltétlen örül majd mindenki. Az iménti blokkdiagramot is onnét szereztük, amelyen egyébként mi is meglepődtünk, mert más leírásokban mégcsak nyoma se. Ha már a leírás, akkor pár finomságot is megemlítenénk, amelyekre amúgy elég nehéz lenne rájönni, de nem is kell, mert elég átolvasni a manual-t, illetve most még azt sem. Az Iwill például nem veszi olyan komolyan a PS/2-es portok kiosztását, azaz gond nélkül felcserélhető az egér és a billentyűzet csatlakozója. DOS alatt is elérhető az USB-s keyboard, valamint a RAID funkciókról sem kell(ene) lemondanunk, már ha van ilyesmi támogatás a lapon. Az Iwill Microstepping-gel az FSB MHz-enként állítható, közvetlenül a BIOS-ból, 100-166-ig, bár a chipset már a 115Mhz-től is besokall.. Ilyenkor "jó tudni", hogy az FSB magától visszaáll 100MHz-re, nem kell tehát kisütni a CMOS-t. Akik pedig még kevéssé kiművelt kútfők RAID ügyben, azoknak szól a 156 oldalas leírás úgy 40db oldala! Szintén elég sok oldalt szentelnek az Opti-Link csatolónak, bár ez nekünk megint nem volt túl érdekes, ugyanis ez az alkatrész szintén hiányzott.


Határ a csillagos ég! - de végül már a 115Mhz sem jön össze L
 

Layout, stabilitás

Az alaplapról már lehagyták az ISA slot-ot, amelynek nem tudtunk felhőtlen örülni, hiszen egy-egy régebbi hang- vagy hálókártya, netán modem igenis vígan muzsikálna még sokáig, ha hagynák. Nem törvényszerű egyébként az ISA-mentesség, ez inkább gyártótól függ, a Chaintech például fent hagyta KT133-as lapján. A tápcsatlakozó is elég különc helyre került, szinte a lap közepén kapott helyet, ez sem a legelőnyösebb. A SocketA foglalat körül 1500 és 2200µF-os kondik tenyésznek, úgy egy tucatnyi - a lap stabilitásában jutnak kiemelt szerephez. A SocketA aljzat el van fordítva (a Soltek és a Chaintech laphoz képest mindenképp), és bár bordákból még a legnagyobbak is vígan elférnének, a bordát rögzítő fülecske végig nehezen hozzáférhető marad. A North Bridge, hasonlóan a Tyan megoldásához, teljesen csupasz, amely csupán csak ott nem szerencsés, ha az alaplap túlhajtásában gondolkodunk: ez a chip eléggé melegszik, máshol alapból passzív (sőt, extrém esetekben aktív) hűtés jár hozzá. Más kérdés, hogy hiába is tudunk a BIOS-ból példásan egyszerű és elegáns módon FSB-t, és VIO-t (3.3/3.51/3.59V) állítani, egyrészt a KT133-as chipset már 110-115MHz-en sem feltétlen stabil, másrészt a VCore állítás hiánya miatt a túlhúzott CPU is szűk keresztmetszet lehet. Szorzóállításra sincs lehetőség, ami tehát azt jelenti, hogy mindössze a korlátozott FSB-tuning marad. Nem sok.


Merész dátum - egy TAB és már semmi..
 

PhoenixNet: BIOS-ba gyúrva

Mi is ez a PhoenixNet? Hadd álljon itt egy angol idézet, amelyet talán nem is érdemes majd lefordítani, hiszen egyetlen mondat csupán: "If it looks like a virus, walks like a virus and talks like a virus, what could it be?" Persze nem emeltük ide, ahogyan reklámozza és magyarázza ezt a "szolgáltatást" az alaplapgyártó, de talán sejthető, hogy alapból gyanús lehetett.. Arról van ugyanis szó, hogy a lap firmware-je, a BIOS mellett, tartalmaz még egyet s mást, amelyek a mellékelt driver CD-vel megtámogatva, igazi online szemetessé varázsolhatják gépünk, ha nem vigyázunk: hihetetlen praktikus mód ugyanis egy csomó ingyenes anyag vándolrol majd hozzánk, mert ezt mi ugye alig várjuk, az Explorer-es bookmark-unk is új, PhoenixNet-es bőrbe bújik, és a többi. Igen, ez szerintünk is rémesen hangzik!
 

Tesztüzem

Az alaplapot végül be is üzemeltük, és itt újabb jó pont az Iwill-nek, mert semmi gondunk nem akadt az install során. Ugyan a 650-es Duront 115MHz-el már nem sikerült meghajtani, de az atom stabil J 100MHz-es FSB mellett, ahol a teszthez használt 7ns Kingston RAM-jainknak, nomeg a rendszernek természetest, a CAS-2 133MHz meg se kottyant, végig hibátlanul működött. Mindez persze a VIA aszinkron memória-management-je mellett, tehát +33%-on űzve a RAM-ot.. Ez a fícsör amúgy természetesen arra is jó, hogy a gyengébb memóriamodulokat se kelljen okvetlen lecserélni, azaz lehetőségünk van akár PC66-os holmikat is betárazni a 3 DIMM slot-ba. Bár a chipset nem támogatja az ECC-t, ha erről lemondunk, tehát ragaszkodunk ehhez az Iwill laphoz, az ECC használata nélkül azért működésre bírható bármilyen ECC-s modul. Már csak azt nem értjük, a leírás vajon miért nem említi ezt a +33%-os beállítást.. Hasznos beállítás viszont a BIOS flash tiltás lehetősége (egy esetleges CIH influenza esetére), szoftveresen, BIOS-ból kapcsolva. Ügyes.

És ha már ilyen remekül működött a lap, pár bechmark-kal is megkínáltuk, nevezetesen a SiSoft Sandra 2000 memóriatesztjeivel, amelyeket több beállítás mellett is lefuttattunk. A CAS-2-es beállításról elmondható, hogy kb. +5%-hoz segíti a rendszert, míg az aszinkron (+33%) RAM-menedzsment úgy +25%-ot eredményez, érdemes hát próbálgatni, mit bír a RAM.
 

Az utolsó szó jogán

Bár ez a lap külföldön már jó fél éve megjelent, mégis, itthon meglehetősen keveset hallani róla, pedig stabilitásban felveszi a versenyt szinte bármelyik nagy brand-del. Más kérdés, hogy amíg egy Abit vagy egy ASUS a tuning terén is nagyot alakít, addig itt az Iwill már nem remekel. Persze a Tyan-t sem dícsérhettük túl e téren. Árban ugyan nem tartozik a legolcsóbbak közé, de egy Iwill az mindenhol Iwill marad. Különösen tetszett a sajátos, Iwill-es dobozolás, már ami a lapot illeti, szerintünk roppantul szellemes. Végezetül megemlítenénk a Neuron Számítástechnikát, mint az Iwill lapok egyetlen elszánt importőrét, akitől ezt a mostani tesztlapot is kaptuk.

(keopsz!)
 

 
 

Copyright ©, 2000 by Balog Márton és Szőts Dávid. Minden jog fenntartva!