Kiút a szürkeségbe

(jegyzet-teszt-ismertető - keopsz)

"olyan ez az egér, akár egy precíziós fps szike, vagy egy digitális szakóca, pontos és könyörtelen."

Igazán kíváncsi lennék, mekkora biznisz manapság ergonómusnak lenni, de mivel egyetlen ergonómust sem ismerek, akitől erre választ kaphatnék, marad a találgatás, úgy mint talán nem is annyira nagy, meg hogy persze attól függ. Mert az ergonóm(ik)usságnak is vannak fokozatai, és aki csak annyit lát belőle, hogy a trolin milyen user friendly kapaszkodók csüngnek a plafonról, az vagy vak, vagy még nem utazott intercity-n.

Ha innen most átszökkenünk a számítástechnika területére, és tegyük ezt, a kép itt se túl rózsás, holott lehetne, mert egy billentyűzet vagy egy egér azért mégiscsak megér(ne) egy misét, mert talán többet szorongatjuk, mint azt a bizonyos kapaszkodót a trolin. A kézre esőség főpapjainak tehát lenne bőven dolga, celebrálhatnák a miséiket ezerrel, mégsem teszik.

Ez így persze nem igaz, csak hát amíg a többségnek drága mulatság egy ergonomikus keyboard, tehát nem veszi/használja, addig én, ha lelkiismeretes ergonómus lennék, nem tudnék rosszérzés nélkül ledőlni kókusz háncsból megálmodott bio matracomra, vagy ha mégis, akkor is ébren forgolódnék 100%-os élő gyapjú takaróim alatt, mert ez nem fair.

A vicc persze az, hogy ezek nem holmi dőre, vér komolytalan eszközök, ráadásul ezeket csak egyszer kell megvenni, bár akkor el kell felejteni, hogy mennyit is fizetünk ki értük, viszont utána már megvannak, többé már egyikük sem rizikótényező, a hozzászokás pedig külön hasznos.

Tömegigényeket kielégíteni persze másról szól. Ahol a billentyűzettel kapcsolatos elvárás legtöbbször mindössze annyi, hogy szóljon, meg hogy két billentyűzet kb. ugyanazokat a billentyűket hordozza, oda bármilyen dzsunka cucc befér, van is belőlük rengeteg. Persze egy jó keyboard sem minden, védekezhetnének szeretett ergonómusaink, mert maga a használat is vagy ergonomikus, vagy nem az. De ez megint messze vezet, legyen elég annyi, hogy a PC-s analfabéták/gépelni képtelenek, hiába is veszik meg a drága billentyűzetet, a probléma marad, a billentyűzet nem gépel helyettünk. Épp ezért rejtőzik hatalmas üzlet az egyéb, alternatív input megoldásokban, nyomulnak is a különféle beszédfelismerésre specializált cégek, Bill Gates is vett pár ilyet, ha jól emlékszem.

Az egér feltalálója, bizonyos XY, amúgy igazán remek munkát végzett, találmánya lényegében változatlan mind a mai napig, bár ha látná, hogy az Apple nemrég mit művelt egér címszó alatt, maga is csodálkozna. Harminc éve még biztos mindenkiből a viszolygás és szörnyülködés érzését váltotta volna ki, hogy rövidesen minden asztalon ott hasal majd egy (fehér) egér, amit boldog-boldogtalan a markában szorongat, és nélküle egy tapodtat sem.

Ma már az egér is lehet státusszimbólum, mert ha MS és IntelliEye is egyben, akkor az minimum 15ezer volt, bár épp az imént próbáltam azon erősködni, hogy ez is lehet jó befektetés. Ez persze nem azt jelenti, hogy a jó egér az vagy 15ezer, vagy inkább ne is vegyünk, mindössze azt próbálja sugallni, hogy 5-600Ft-okért ne várjunk csodát, de még csak korrekt egeret se.

Ugyanúgy, ahogy szeretve tisztelt Gombóc Artúrunk is alig győzte felsorolni a csokoládék fajtáit, az egerek esetében is működik a kerek csokoládé-lyukas csokoládé-mogyorós csokoládé-töltött csokoládé-stb. csokoládé effektus, és már az sem mindegy, hogy az adott egeret ki-mire használja.
 

Logitech Wingman Gaming Mouse

Az, hogy a Logitech egereket gyárt, nem hír, tudjuk régóta. Az, hogy a Logitech nem gyárt egereket, már inkább lehetne hír, csak épp nem igaz. Maradjunk annyiban, hogy a Logitech továbbra is gyárt egereket, sok minden más mellett, amelyeknek már lapunk is szentelt pár szót/cikket.

Egeret azonban eddig még nem teszteltünk tőlük. Ráadásul rögtön egy speciális egérről esik majd szó, amelyet leginkább játékokhoz alkottak. Igazi célszerszám tehát, minden hardcore fps spieler álma, legalábbis ezt mondja magáról, vagy valami hasonlót.

És tényleg, a legtöbb domesztikált egérkéhez képest ez valami teljesen más: zabolátlan forma, persze a végletekig funkcionális kialakítással (gamer-tested shape), akár egy hosszú idő alatt kézbekopott marokkő; rendkívül precíz és gyors működés, ami természetesen a nagyszerű szoftver érdeme is; ráadásul mindez dögös, sötét szürke formába öntve. Természetesen a marokkő-hasonlat csak a formára utalt, olyan ez az egér, akár egy precíziós fps szike, vagy egy digitális szakóca, pontos és könyörtelen. Merőben más tehát a koncepció, mint a standard, desktop és környékére való egereknél, ahol hegyekben állnak a scroll gombok, egymásra licitálnak a tüchtig kis fícsörök. Látványos az eltérés az egér alapját figyelve, a Gaming Mouse sokkalta kisebb, nem is igazán tenyér-eszköz: míg sok más egérre egyértelműen rá kell fektetnünk a tenyerünk, itt szinte elég csupán az ujjak közé venni a gombokat, a tenyér nem is ér hozzá a házhoz, alátámasztást is csak az egér felső része és az asztal ad. De ez épp elég. Előnye, hogy az egér nagyon könnyen mozdítható, szinte szuggerálja, hogy mozgásban tartsák.

A Logitech-re igazán nem lehet panasz, termékskálája (az adott szegmensben) nemcsak a legszélesebbek egyike, minősége nemcsak a legjobbak egyike, de áraival is rendkívül meggyőző arcot mutat. User fiendly, nagyvonalú, robosztus, etalon. A trackball-os paletta is rendkívül sokszínű, bár a tényleges színvilágot figyelve szinte minden trackball-juk fehér-piros alapú. IntelliEye-szerű optikai megoldásuk is hamarosan hozzáférhető. Mindezt csak azért, hogy lássuk, ha a Logitech akarta volna (lett volna értelme?), akkor a Gaming Mouse is optikai rendszerű lett volna. Nem az lett.

Ha a Logitech-nél lennék marketinges, mondhatnám, vagy talán azt kéne mondanom, hogy azért lett golyós ez az egér, mert ez a legjobb megoldás. De mivel nem vagyok a Logitech-nél marketinges, eszembe se jut erre hivatkozni.

Helyette körbekérdeztem pár ismerőst, akik egyaránt az MS-féle optikai megközelítésre voksoltak. Érdeklődtem, hogy miért. Miért ez a lehető legjobb megoldás, ha az ember már mindenképp fps játékokat nyomat? Mert hát ez egy lomha dög, hogyhogy mégis? A lomhaságot rögvest cáfolták, és az MS egér tökéletes vezethetőségét hangoztatták, meg hogy IntelliEye rulz, nézzem meg, mit tudnak vele. Tényleg, a visszajátszott demo felvételen az illető valami elképesztő tökéletességgel valósította meg a fél másodperc alatt hármat lőni mozgó célpontra című akciót, bár ilyen szintű célra tartást vélhetőleg csak hosszú idő alatt lehet kifejleszteni, tehát nyilvánvalóan nem ennek az egérnek az érdeme.

Wingman-ünk amúgy alapból az USB-n portolható, de jár hozzá egy helyes kis zöld USB->PS/2 átalakító, úgyhogy ha már megvettük az egeret, akkor már semmi sem állhat a használat útjába. Esetleg egy másik egér.

Az USB-re kötött Gaming Mouse ugyanis gond nélkül megfért egy PS/2-es másikkal (IntelliEye Explorer), és fps teszter/mester ismerősömmel ádáz küzdelmet folytathattunk a kurzorért. Mivel nekem jutott az asztal nagyobbik fele, nem volt esélye, bár nem adta könnyen. (De legalább itt visszavághattam, ha már Quake-szerte nincs semmi esélyem.)

Ez amúgy valami vér praktikus dolog, mármint hogy egyszerre két egeret is használhatunk, persze nem egy időben, hanem felváltva. Egyet játékra (pl. Gaming Mouse), egyet meg nem játékra. Már ez sem kevés, de még mindig lenne ötlet a még jobb használhatóságra. Ismerősöm szerint ugyanis nagy kár, hogy nem lehet két egeret ténylegesen egy időben használni, mert így két virtuális potmétert már nem tud egyszerre mozgatni, pedig a zenéléshez jól jönne. Noigen.

Az egérhez kapott telepítő CD rejti az install programokat, innen lőhetjük fel a Logitech Desktop-ját, bár az egér nélküle is működött. A szoftveres finomhangolásra sem lehet panasz, ennyi paraméteren ritkán zongorázhatunk máshol (még a PS/2-es port frissítése is állítható). Az eddigiekhez képest talán túl könnyedén jár mind a három (külön-külön programozható) egérgomb, de ez leginkább megszokás kérdése.

A színes doboz hátulján amúgy egy biztos sokak számára ismerős és autentikus arc hívja fel a figyelmünket erre a nem mindennapi eszközre. Ő Jay Severson. Hogy tök ismeretlenül hangzik? Elhiszem, nekem is. De ha Jay aszongya, ez a tuti, miért ne lenne az? Jay egyébként még ’98-ban nyert valami intergalaktikus Starcraft tornán, és azóta már a Carmack-ot is tegezheti. Nagy dolog. Tehát még ez is.

A szárnyas ember tehát nem mindennapi formát hoz, nem mindennapi formában. Addikt gamereknek alapmű. A többieknek csak ez a cikk az.

A terméket a CHS Hungary portfoliójából emeltük ki/le/el, köszönet érte.

(keopsz)