ATi Radeon2 és ATi útiterv
Intel Itanium rajt - sokadszorra
Intel: még 55 tüske a boldogság?..
Chipgyártók virágzása: bérbe adnak
VIA-Intel: adok-kapok (de mit?..)
Hercules: hivatalos start
Foster gondok - tok ok..
Rambus-Infineon: 0-1
Erőszakjáték - nem öl, és nem is butít?..
VIA: a végleges kibugozásra még várni kell..
"Red on Blue" - sajátos szerverzió..
Photoshop: "SSE on"
Új PLUSABIT béta site !!!
Creative: back 2 the business..
Iwill: lap a Foster alá - kis késéssel
AMD: meghalt a király, de az új király sirály.. :)
Intel-VIA: homályos licenckilátások
AMD: béranyaság CPU-khoz?..
Pentium 4: kevesek kiváltsága?
GeForce 3: szilícium aranyárban..
Előny az adogatónál..
Kingston: RAM-ok csúcsa
Trident: nagy fába fejszét
Iwill prömier - tovább az ALi-s úton..
Pentium 4 - még olcsóbban
Intel: a Tualatin (negyed)évet halaszt?
STM, NVIDIA: egy igen, egy nem..
Kyro II és a GeForce3 - érdekes találkozás
SiS - mi minden áron..
AMD Athlon 1.4GHz és árcsökkentés
 
LG CED-8080B CD-RW

(2000.11.14.)

 

Tartalom:

 
Expozíció

Az információs társadalmak korában az adat az egyik legfontosabb érték. Sokan, még nagyobb cégek sem fordítanak kellő figyelmet ezek archiválására, csak akkor eszmélnek, amikor már késő. Így természetes, hogy előbb-utóbb felmerül a jogos igény ezek biztonságos tárolására. Jelenleg több periféria áll a fogyasztók rendelkezésére, ezek tárolóterület és sebesség tekintetében széles skálán mozognak. A vásárlás legfontosabb összetevője, hogy hogyan akarjuk az eszközt használni. Lényeges, hogy igényeinknek megfelelően válasszunk.

Talán a piacon lévő legrégebbi megoldás a szalagos meghajtó vagy magnó. Ezt manapság már kevesen használják, mert iszonyú lassú és korszerűtlen. A floppykat nyugodtan elfelejthetjük, mert kicsi a kapacitásuk, gyakorlatilag ma már csak egyik gépről a másikra hordozgatnak vele adatokat. Ezeket kiválthatjuk különböző méretű (100, 250, 650 MB-os) Iomega Zip lemezekkel. Egy másik, ámde sokkal költségesebb megoldás az IBM Microdrive-ja. Ez egy kicsi 340 MB-os merevlemez, amit egy pici CompactFlash kártyába zsúfoltak bele. Az utóbbi megoldások hátránya, hogy külön olvasót igényelnek, ezért kevesen használják őket. Ezekkel szemben kínál valós alternatívát egy CD-író. Viszonylag gyors, sok adat fér rá, lehet vincseszterként használni (bizonyos korlátokkal) és széles körben elterjedt.

 
A CD-ről általában

A CD (Compact Disc) a 70-es évek végén született, az akkori bakelit lemezek kiváltását célozta meg. Igazán csak a 90-es évek techno korszakában terjedt el. Mivel kifejezetten hanghordozásra készült, elég sokat kellett várni a számítógépes felhasználásra.

A rohamosan növő merevlemez-kapacitással párhuzamosan egyre inkább szűkösnek bizonyultak a rendelkezésre álló adatszállító eszközök. Nem kellett nagy technikai bravúrt végrehajtani, hogy a CD-ket felruházzák új adathordozó képességekkel. Az idő múlásával a felmerülő igényeknek megfelelően egyre több CD-formátum jelent meg. Megpróbálom egy kicsit rendbe szedni ezeket, hogy mindenki tisztábban láthasson a rengetegben:

  • CD-DA (Digital Audio): A piacon kapható legtöbb zenei CD formátuma. Ez az eredeti változat a hőskorszakból, amikor még csak zenetárolásra használtak a lemezt (Audio CD vagy CD-Audio-nak is nevezik). Persze ekkor még nem DA volt a megnevezés, ezt csak később akasztották rá. A CD felülete hangsávokra van tagolva, amelyek közt 2 másodperc szünet van. Akik grabbeltek már, azaz CD-ről leszedtek számítógépre zenét, azok biztosan tudják, hogy a .wav kiterjesztésű file-ok ezt a CD hangkódolást képezik le.
  • CD-ROM (Read Only Memory): Ez a szabványos adattároló formátum, amelyet 1985-ben a Sony és Philips közösen indított útjára. A 90-es évek első felében minden programnak gyorsan kiadták a CD-s verzióját (nekem még megvolt a legendás Civilization nevű játék eredeti gyári CD-n, pedig csak 3MB-ot foglalt el a 650-ből). Népszerűségét pont ennek a hatalmasnak számító 650MB-nak köszönhette.
  • CD-ROM XA: A ROM változatot kicsit felturbózták audio és videó képességekkel, ezért alkalmas multimédiás feladatokra.
  • Mixed Mode CD: Adatokat és hangsávokat is tartalmaz. Először az adatok vannak rögzítve és ezt egy vagy több audio track követheti. Ezzel csak akkor van gond, ha betesszük egy régi CD-lejátszóba, ami gyanútlanul lejátssza az első session-ben lévő másolt Windows95-öt, ami mint tudjuk, nem hangzik valami jól. Félretéve a tréfát, tényleg elég kellemetlen hangokat ad ki ilyenkor a hifi, Windows ide vagy oda.
  • CD-Extra: Ugyanúgy adatokat és hangsávokat tartalmaz, mint a Mixed Mode CD, azzal a különbséggel, hogy míg az előzőben minden egy session-ben helyezkedik el, ez már egy multisession-ös formátum. Az első session-ben audio track-ek vannak, a CD-lejátszó csak ezt látja, a többi session-be pedig azt teszünk, amit csak akarunk.
  • CD-I (Interactive): Audio-videó sávok vannak rajta.
  • Video CD: MPEG1 kódolású, elég jó minőségű filmet tartalmaz.
  • CD-XA Bridge Disc: Az XA és I ötvözete. Videó és fotó CD-k készítésére használják.

Ezeket a formátumokat még véletlenül sem szabad összekeverni a CD-R, CD-RW megnevezésekkel. Ezek nem a CD tartalmáról, hanem az írhatóságáról adnak információt. Tehát ez egy más kategória. A CD-R (Recordable) egyszer írható, míg a CD-RW (ReWritable) újraírható lemezt takar. Azt hiszem, a CD-RW előnyeit nem kell ecsetelgetnem. Folytatva az előző gondolatmenetet, a CD-olvasók rendkívül gyorsan elterjedtek és napról-napra jelentek meg az egyre gyorsabb eszközök. A verseny a szerény egyszeres (150 Kbyte/másodperces) olvasási sebességgel kezdődött, de mára a 40x, 50x sebesség sem ritka. Persze ezek csak névleges értékek, a valódi olvasási sebesség (átlagértéke) úgy 25-30x-os ezeknél az olvasóknál. Majd pár éve megjelentek az első írók, ezek ára sokáig az egekben trónolt. Szépen lassan, mint általában a számítástechnikában, ezeknek az ára is elkezdett csökkenni. Mára már elérte a sokak által megfizethető szintet, manapság már nem számít luxusnak. Sőt, egyre többen választják az adat archiválásának ezt a formáját. Az .mp3 kiterjesztésű zenék virágkorában alig akad ember, akinek ne lenne egy jó válogatása. A kisebb cégeknek is érdemes elgondolkodni egy ilyen irányú beruházáson, mert sok időt és pénzt lehet megspórolni adataink biztonságos elmentésével. Ennyi bevezetés után, azt hiszem, itt az ideje, hogy valami konkrét eszközzel is szolgáljak.

 
Mi van a dobozban?

Tesztlaborunkban e héten egy LG CED-8080B nevezetű CD-R/RW egység járt. Az óriási dobozból előkerült két könyv, egy írható- , egy újraírható- és egy szoftverCD, egy kislemez DOS driverrel, E-IDE (ATAPI) kábel, egy audio kábel, rögzítő csavarok és természetesen a meghajtó. Mint a felsorolásból is kitűnik, nem aprózták el a kiegészítőket. Az az igazság, hogy amikor az ember kezébe vesz egy ilyen igényes csomagolású, "tessék barátom, itt van minden, ami csak kell" terméket, már alapból sokkal pozitívabban áll hozzá a teszteléshez. Mindkét kézikönyv 5 nyelvű (angol, német, olasz, spanyol, francia). Az eszköz leírásában minden információt megtalálunk, amire csak szükségünk lehet az installáláshoz. Még a jumperelésre is 3 (ábrákkal tarkított) oldalt szántak, hogy még véletlenül se hibázzunk. A másik könyvben a mellékelt két szoftver leírása található. Ha eddig nem is hallottunk a CD-ről, ebből aztán kiokosodhatunk, minden CD-formátumot, file-rendszert, írási módszert részletesen ismertet (ez a szösszenet is nagyban támaszkodik ennek anyagára). Az említett két szoftverről is szeretném lerántani a leplet: Adaptec Easy CD Creator (v3.5c) és Direct CD szoftvercsomagok. Ezekkel még egy csont kezdő is játszi könnyedséggel tud CD-t írni. A program Wizard-ja, azaz varázslója gyakorlatilag mindent elvégez helyettünk. Csak reménykedni tudunk, hogy minden gyártó valami hasonló színvonalat fog elérni a kiszolgálásban, ezért egy nagy "puszi" illeti az LG-t.

 
Fizikai paraméterek

Típus Belső
Interface Enchanced-IDE (ATAPI)
Lemezkezelés Tálca
Hangkimenet Analóg és digitális
Belső cache 2MB
Méretek (sz x h x m) 146 x 201 x 41.5 mm
Súly Kb. 1.1 kg
Adatátviteli sebesség Olvasás: max. 32x (4,8MB/sec)
Írás: 2x (300KB/sec), 4x (600KB/sec), 8x (1200KB/sec) (csak CD-R lemezeknél)
Átlagos elérési idő 100 msec
Kompatibilitás
CD-formátumokkal
Formátum Írás Olvasás Lejátszás
CD-DA + + +
CD-ROM + +  
CD-Extra + + +
CD-ROM XA + + +
Photo CD + +  
CD-I + +  
CD-ROM+CD-DA
(Mixed Mode, Extra)
+ + +
Video CD + + +
Garancia 1 év

A táblázat a gyári adatokat tartalmazza. Amit külön szeretnék kiemelni, az a digitális kimenet, amit a hangkártya megfelelő bemenetére kell rádugni. Előnye: sokkal kevésbé veszi fel a számítógép mindenfajta elektromos zaját, mint az analóg, ezért elméletileg tisztább hangzást érhetünk el.

Hogy a számadatok valós tartalmát eldöntsük, a meghajtót alapos nyúzásnak vetettük alá.

 
A teszt

A tesztkonfiguráció

  • Soltek SL-75KV alaplap
  • AMD Duron 600 MHz processzor
  • 128MB PC133 SDRAM
  • Asus 8x DVD-ROM
  • Quantum Fireball Plus LM 20GB (7200 rpm) merevlemez
  • LG Flatron 795FT 17" monitor
  • Win98, DirectX 7.0

Az eszköz beüzemelése simán ment, ezután feltelepítettük a megfelelő programokat. Az olvasót DMA módban használtuk, mert ez jelentősen meggyorsítja az adatátvitelt, és nagy terhet vesz le a CPU válláról. A mérésekhez több tesztprogramot lefuttattunk: a SiSoft Sandra 2000 Standard-ot, Easy CD Creator beépített tesztelőjét és az etalonnak számító CD Speed 99-et. Ezeken kívül megírtunk több, mint két tucat nyers CD-R lemezt, és vagy 30-szor a mellékelt LG CD-RW korongot is. Nagyon fontos, hogy a táblázat több mérés átlagát mutatja, tehát ha valaki otthon elvégzi ezeket a méréseket, lehet, hogy más eredményre fog jutni, de ha többször megismétli más CD-kel és adatokkal, akkor hasonló értékeket könyvelhet el. Az adatokat mindenki saját maga is értékelheti az alábbi szempontok szerint:

  • Átviteli sebesség: Az adatoknak adott időegység (1 másodperc) alatt egyik helyről a másikra való mozgatási sebessége. Ebből mértünk írási és olvasási sebességet is. Az olvasási sebesség attól függ, hogy mekkora és milyen file-okat a CD mely területéről olvas a meghajtó. A külső sávokon a kerületi sebesség nagyobb, azaz adott idő alatt több adatot lát az olvasófej. Tehát az olvasási sebesség bentről kifelé nő. Az írási sebesség esetén is a gyártó által megadott névleges értékektől jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A meghajtónak az adatok egyszerű bevésésén túl egy tartalomjegyzéket, a TOC-t (Table Of Contents) is fel kell írnia a CD-re, és ehhez is idő kell. A megadott adatok a teljes műveletre vett átlagértékeket tartalmazzák.
  • Grabbelés: Audio CD-ről .wav file-ba mentés, ehhez a népszerű Audiograbber programot használtuk.
  • Hibajavítás: Nagyon fontos, hogy a meghajtó gyorsan kijavítsa a CD-n található hibákat, hogy az olvasás zavartalan lehessen, és ne lassuljon le drasztikusan. Ezt úgy lehet lemérni, hogy fog az ember egy olyan CD-t, amit nem sajnál, például a Microsoft Year 2000 Resource CD-jét és átmásolja a merevlemezre, majd jól megkarcolja és így is átmásolja. Ha a két procedúra közt időkülönbség tapasztalható, az baj. Mint látható, ennél az eszköznél ezzel nem volt probléma.
  • Átlagos elérési idő: Az adatok megtalálásának ideje.
Tevékenység Átviteli sebesség
Grabbelés 13,5x
Audiolemez-készítés .wav file-kból, 2x 1,74x
Audiolemez-készítés .wav file-kból, 4x 2,8x
Adatlemez-készítés (kis file-okból), 2x 1,98x
Adatlemez-készítés (kis file-okból), 4x 3,95x
CD-ről CD-re adatok másolása, 2x 2x
CD-ről CD-re adatok másolása, 4x 2,6x
Ép CD (kis file-ok) másolása CD-ről merevlemezre 6,7x
Sérült CD (kis file-ok) másolása CD-ről merevlemezre 6,7x

Mint látható, a zene CD-k írása sokkal több időt vesz igénybe, mint a sima adatoké azonos szorzó esetén. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem illik 2x-nél nagyobb sebességgel Audio CD-t írni. Valójában 4x-esnél sem tapasztaltunk semmi kattogást visszajátszáskor, de nem érdemes próbálkozni. Ami teljességgel meglepő, hogy a CD-ről CD-re írás hibamentes, pedig IDE-s egységről van szó. Az előző CD tesztünkben már utaltunk ennek gyengeségeire, de itt semmi probléma nem lépett fel. Ennek ellenére azt senkinek sem ajánljuk, hogy így másolgasson lemezeket. Jobb a szokásos módszer: először vincsire egy image file, aztán mehet a bevésés. Megmértük még a beolvasáshoz szükséges időt is. Ez az az idő, amikor erőlködik a drive, felismerje a benne lévő lemezt (TOC adatait dolgozza fel). Ez általában 8 másodperctől 15-ig szokott változni. Ennél az egységnél ez 9 sec, ami kiemelkedőnek mondható.

Easy CD Creator teszt
Kis file-ok olvasása 6x
Nagy file-ok olvasása 13,65x
SiSoft Sandra 2000 Standard teszt
Adat CD olvasása 13x
Bufferelt olvasás* 158MB/sec
Szekvenciális olvasás 13,3x
Véletlenszerű olvasás 3,83x
Átlagos elérési idő 130ms
CD Speed 99 teszt (csak adat CD-re)
Átlagos olvasási sebesség 24,5x
Elérési idő Véletlenszerű: 90ms
1/3: 96ms
Teljes: 132ms

* a 2MB cache olvasási sebessége. Látható, hogy elég gyors ez a memória.

   

Ez a kép csak a fentiekben leírtak alátámasztása végett került be. Gyönyörűen megfigyelhető, hogy az adatolvasási sebesség belülről kifelé nő. Az már csak külön öröm, hogy az olvasó egy pillanatig átlépte a gyártó által megadott 32x-es sebességet.

Van legalább egy dolog, amiről még nem szóltam, és ez a Packet Writing. Biztosan sokan tisztában vannak a fogalom jelentésével, de a többieknek egy kis magyarázattal szolgálnék. Lehetőség van a CD-t úgy használni, mintha vincseszter lenne. Ehhez előtte meg kell formázni, majd ezután filekezelőkkel lehet rá írni, például amikor az ember a Word-öt használja, a Save As menüben egyszerűen a CD-t választja ki, és már ott is van a .doc. A dolog hátterében egy filerendszer, az UDF (Universal Disk Format) áll: amikor megformázzuk a CD-t, akkor létrehozza ezt az író. Ilyenkor 640 megából csak 546-ot használhatunk, de cserébe a CD-t logikai meghajtóként kezelhetjük. A Packet Writing elnevezés abból származik, hogy a file-ok kis csomagokban kerülnek fel a lemezre. Törlésre csak újraírható CD esetén van lehetőség. Ennek kezelésére szolgál az Adaptec Direct CD programja. A tapasztalataim újra pozitívak, könnyű kezelhetőség, praktikusság. Az írási sebességet feleslege lett volna lemérni, mert direkt arra van, hogy viszonylag kis csomagokat rögzítsünk.

 
Zárszó

Sokan a Teac és a Plextor egységeire esküsznek, tegyük hozzá, nem véletlenül, de az LG-nek sem kell szégyenkeznie. Az egyetlen dolog, ami ellene szól, hogy megjelentek a multifunkciós CD-R/CD-RW/DVD egységek. Persze ezeknek az az előnyük, ami a hátrányuk is, mindenhez nagyon jól kellene érteniük. Engem személy szerint, mint az a cikkből nyilván kiderült, nagyon meggyőzött ez az író. Az ára, 42ezer forint a nem túl drága, de nem is a legolcsóbb kategóriába sorolja az eszközt. Nyugodt lélekkel merem bárkinek ajánlani.

(H'Actor)
 

 

Copyright ©, 2000 by Balog Márton és Szőts Dávid. Minden jog fenntartva!